Éppen hajnali 5 óra után gyűjtöttem össze a cuucaim, hogy elinduljak az edzőterembe. Amint végigmentem a folyosón, észrevettem a fényt Kinsey lányom hálószobájában. Általában nincs olyan korán fent, így úgy döntöttem, hogy bekukkantok, hogy megnézzem, mi történik.
Amint kinyitottam az ajtót, láttam, ahogy nyitott laptoppal és zavart arccal ül az ágyban.
“Mit csinálsz?” Megkérdeztem.
“Tanulok még az utolsó pillanatban, mielőtt leteszem a farmakológiai vizsgát.”
– Miért csinálod ilyen korán? – kérdeztem.
“Meg kell tennem, mielőtt elmegyek dolgozni, mert egy ű napom van, és később nem akarom megtenni.”
Kinsey nagyszerű diák, és teljes munkaidőben dolgozik, és iskolába jár, ezért nem akartam megkérdőjelezni a tetteit. Mégis, ahogy válaszolt, megütött. Ez volt az egyik módja annak, hogy megőrizze motivációját a tanulásra, amikor túl elfoglalt volt a munkával.
Nem akartam tovább zavarni, ezért lassan becsuktam az ajtót, és tovább mentem, és azon a kérdésen töprengtem, hogy “miként tudja fenntartani az ember a motivációját a tanulásra, ha túl elfoglalt a munkával?”
A motiváció érdekes téma, amelyet pszichológusok, szociológusok és minden típusú tudósok évtizedek óta tanulmányoznak. Számtalan könyv és cikk íródott a témáról, és továbbra is felbukkan minden évben. De mi motivál bennünket bizonyos helyzetekben? Hogyan maradhatunk motiváltak, amikor olyan sok más dolog van a fejünkben, mint a munka?
E kérdések megválaszolásához először meg kell értenünk magát a motivációt. Pontosabban, a motiváció két típusa: belső és külső.
A belső motiváció ösztönzés egy olyan tevékenység folytatására, amely a tevékenység öröméből fakad, nem pedig bármilyen külső előny kényszer miatt. A külső motiváció pedig külső ösztönzés egy adott tevékenység folytatására, különösen a büntetés vagy jutalom elvárásából fakadó motiváció.
Az, hogy miért vagyunk motiváltak, valóban abból adódik, hogy a motiváció bennünk van vagy kívülről származik. Mindannyian hajlamosak vagyunk jobban gravitálni az egyik felé, mint a másik, de ez függhet egy adott helyzettől.
De hogyan motiválhatod magad a tanulásra akkor is, ha túl elfoglalt vagy a munkával?
Fontos a megfelelő gondolkodásmód. Minden itt kezdődik, és a pozitív gondolkodásmóddal hosszú sikeres utat tehetsz meg. Hidd el, hogy el fogod érni a céljaidat, és koncentrálj a már elvégzett jó dolgokra. Tanulmányok azt mutatják, hogy az optimizmus odafigyeléshez vezet, és jobb az általános mentális és fizikai jólét.
Képzeld el a sikeredet. Ha a gondolkodásmódod rendben van, akkor a következő lépés a siker vizualizálása. Kezd világos elképzeléssel, hogy mit szeretnél elérni, majd tapasztald meg a siker érzését. Például, ha tudod, hogy a legjobb jegyet szeretnéd egy vizsgán, bontsd le az anyag megtanulásának lépéseit a siker érdekében.
Ezenkívül lényeges az is, hogy jutalmazd meg magad. A jutalmak segítenek abban, hogy motivált maradjál, ha ezek persze egészségesek. Miután kitűzted a célt, állapíts meg egy kis jutalmat az eléréséért. Legyen szó ehető csemegéről, amelyet szeretsz, vagy valami nagyobbról, mint egy szauna, ez a fajta külső motivátor segíthet fenntartani a motivációt és közelebb sodorhat nagyobb céljaidhoz.
Végül pedig mérd a haladást. Miután elkezdted elérni a célokat, mindezt meg kell mérned. Ha nem méred és nem tartod számon az előrehaladást, akkor valószínűleg egyáltalán nem haladsz sokat. Pearson törvénye szerint a teljesítmény méréskor javul; ha a teljesítményt mérik és jelentik, akkor ez érdekes módon exponenciálisan javul.
